Ősz végével újra megszaporodnak a kerti teendők. A téli időszakra gondosan fel kell készítenünk a kertet, ha nem szeretjük a tavaszi kellemetlen meglepetéseket! Ilyen meglepetés lehet például az össze nem gyűjtött lomb alatt befülledt, elhalt pázsit, egy elfagyott öntözőrendszer vagy felpúposodott medence. A közös jellemzőjük, hogy helyreállításuk jelentős többlet energiával és anyagi vonzattal jár, mintha idejében gondoskodnánk róla. Ebben az írásban bemutatjuk miért fontos az öntözőrendszer téliesítése, és hogyan végezhető el.

A gyep rendszeres öntözését befejezhetjük, ha az időjárás tartósan beáll napközben 10 °c alá. E hőmérséklet alatt pázsitunk életfolyamatai lelassulnak és igényei minimálisra csökkennek. Az alacsony hőmérséklet beálltával a fű növekedése leáll, alvó állapotban nem vesz fel vizet és tápanyagot a földből. Ekkor van a leghamarabbi ideje az öntözőrendszer téliesítésének. Ha valami okból kifolyólag nem tudjuk azonnal kivitelezni a munkát, kihúzhatjuk egészen a legelső fagyig a téliesítést, bár ez nem javasolt.

Mi történik, ha nem téliesítjük az öntözőrendszert?

Mint tudjuk, a jég és azok az anyagok, amelyek nem képesek tágulásra, nem ápolnak egymással jó kapcsolatot. Fagykár gyakorlatilag az öntözőrendszer minden elemében megjelenik, amiben víz marad télen. Az áramláskapcsoló elreped, a gyártói garancia pedig nem vonatkozik ilyen kárra. A földbe fektetett polietilén csövek bármilyen masszívnak is tűnnek, ha vízzel telítve várják a telet, simán szétrepednek. Az efféle káresemény igen sziszifuszi munkának tud bizonyulni, hiszen a cső több különböző helyen fog meghasadni a pázsit alatt, ami azt vonzza maga után, hogy a sérült részt ki kell ásni és cserélni az, feltúrva a kertett. A komputer által vezérelt mágnes szelepek is könnyen a fagy áldozataivá válhatnak, műanyag házuk könnyen megreped. Bár cseréjük nem komplikált feladat, az áruk annál húzósabb. A szórófejek is ki vannak téve a fagykárnak, víz és fagy hatására a szórófejházak megrepednek. A szivattyú és a vezérlő komputer általában semmilyen extra téli törődést nem igényel. A szivattyú legtöbb esetben a fagyhatár alá van helyezve, a komputert pedig nem veszélyezteti a száraz fagy.

Hogyan kerülhetjük el a fagykárt?

A rendszer teljes víztelenítésére lesz szükség. A műveletet akkor csináljuk általában, amikor egy ideje már egyébként sem öntözünk, a rendszer már le van választva a hálózati áramforrásról.
Amennyiben ezt még nem tettük meg, a szivattyút és az áramláskapcsolót húzzuk ki a konnektorból. A továbbiakban szükségünk lesz egy 6-10 bár nyomástartományra képes kompresszorra, amivel a víztelenítés érdemi részét el tudjuk végezni. Ilyen szerkezetet lehet vásárolni 30-40.000 Ft-tól, de akár bérelni is lehet a helyi gépkölcsönzőben.

Ha sikerült beszerezni a kompresszort, szükség lesz néhány alkatrészre, amely segítségével a kompresszort rá tudjuk csatlakoztatni az öntözőrendszer gerincvezetékére. Ezek beszerzéséhez el kell mennünk a szerelvény boltba, vagy pl. OBI-ba. Olyan réz idomokat kell vásárolni, mellyel össze tudjuk “hozni” a kompresszor fúvócsövét az általában 25-ös vagy esetenként 32-es gerincvezetékkel. Az idomok összeválogatásához kérjük a bolti eladó segítségét!

Az előbbiekben szóba került a gerincvezeték fogalma, ami a csővezeték azon részét jelenti, amely a szivattyú és a mágnes szelepek között található. Ezen a részen a KPE cső átmérője méretezéstől függően szinte biztos, hogy 25-ös vagy pedig 32-es lesz.

Ha megvan a kompresszor és a csatlakozó idom, akkor minden adott, hogy a téliesítést elvégezzük!

  1. Lépés: Ha a rendszerben található áramláskapcsoló, szereljük le, győződjünk meg róla, hogy a víz távozott belőle, majd rakjuk félre egy kis időre.
  2. Lépés: Amennyiben hozzáférhető, az áramláskapcsoló utáni gerincvezeték részlethez csatlakoztassuk a kompresszort.
  3. Lépés: A kompresszorban a nyomást kezdjük el növelni, de még ne nyissuk meg a levegő útját a gerincvezeték irányába.
  4. Lépés: Ha kompresszor elérte 6-8-10 bárt – a gép teljesítményétől függően – állítsuk le a gépet.
  5. Lépés: Nyissuk ki az első zónát (vagy manuálisan nyissuk ki a mágnes szelepen a szolenoidot, vagy a komputeren indítsuk el manuálisan az első öntözési kört)
  6. Lépés: Ha megbizonyosodtunk, hogy a mágnes szelep nyitva van, nyissuk meg a levegő útját a kompresszorból a cső felé és indítsuk el a gépet, hogy folyamatos üzemben menjen,
  7. Lépés: Járassuk így addig a kompresszort, amíg már csak alig, spray szerűen lökik ki a vizet a szórófejek.
  8. Lépés: Ismételjünk meg minden lépést a 6. lépéstől, úgy, hogy előtte megint felturbózzuk a kompresszor nyomását 6-8-10 bárra (ehhez el kell zárnunk majd a levegőt a kompresszoron).
  9. Lépés: Ha már csak spray szerű permet jön a  szórófejekből másodjára is, összefüggő vízsugár nem, akkor végeztünk az adott zóna téliesítésével. Az adott zóna mágnes szelepét zárjuk el (kézzel és/vagy komputerrel)
  10. Lépés: Haladjunk így végig az összes öntöző zónán!
  11. Lépés: Ha minden zónát víztelenítettünk, lecsatlakoztathatjuk a kompresszort, majd szereljük vissza az áramláskapcsolót a rendszerbe.

Mire figyeljünk téliesítésnél?

Ha nagy teljesítményű kompresszorral dolgozunk, kiemelten figyeljünk arra, hogy magas nyomásra felsűrített levegőnek mindig legyen szabad útja a szórófejek felé, azaz ne engedjük rá a nagynyomású levegőt a gerincvezetékre úgy, hogy zárva van a mágnes szelep, mert a nagy nyomás károsíthatja tömítéseket, alkatrészeket.

A csepegtető csövet a legpraktikusabb úgy téliesíteni, hogy a felszínen futó  csepegtető vezetéket megbontjuk egy műanyag idomos csatlakozásnál, figyeljünk rá, hogy ez a csatlakozás olyan helyre essen, hogy ne maradjon olyan csőrészlet, amiben utána víz marad!

Ne feledkezzünk meg a kerti csapokról sem!

Ha szakember segítségére van szüksége, kattintson ide!